Befejeződött „Veszélyeztetett faj” tapasztalatai
…egy sikeres pályázat margójára
Újra rekordidő alatt gyűlt össze a sci-fi pályázatunkra az anyag úgy, hogy ezúttal kétkötetes kiadványt készítünk a bekerült írásokból. Újfent bebizonyosodott, hogy a jó pályázati kiírás, a letisztázott feltételek és a kellően pontosított téma kreativitást szül és megmozgatja az amatőr írók fantáziáját.
Tudjuk, hogy nagyon közhelyes, de rengeteg kitűnő írás érkezett be, véglegesen felőrölve a zsűrizést vállalók idegrendszerét. Sőt! Akadtak olyan írások is, amelyek ugyan ezért vagy azért nem tudnak bekerülni az élmezőnybe, ám olyan erényeket képesek felmutatni, amelyeket külön-külön is díjazni kellene.
A „Veszélyeztetett faj” koncepciója mindenkiben mást ébresztett fel. Volt, aki a morális szempontból végletesen elállatiasodó emberi társadalom disztópiáját írta le, mások csalafinta vagy brutális inváziókat vizionáltak lakóhelyünk, a Föld ellen. Akadtak írók, akik a miénktől teljesen eltérő fiziológiájú fajok hányattatását énekelték meg, méghozzá úgy, hogy a túl sok (vagy túl kevés) végtag, furcsa érzékszervek és gondolatok ellenére is együttérző szimpátia alakult ki bennünk a főhős irányába. Átéreztük azok bánatát, akik örök magányra ítéltettek vagy akiknek azon tudás birtokában kell leélni hátralevő életüket, hogy a vég megállíthatatlanul és óramű pontossággal közelít.
Ahogy a dalai láma mondta: „A legnagyobb illúzió az, hogy van elég időnk”. Az antológiát olvasva szembesülhetünk az érzéssel, hogy milyen lehet akár percre pontosan tudni a vég eljövetelének pillanatát. Tudni, hogy mindenki, akit szerettünk és minden, amit fontosnak tartottunk az életben, az örökre és nyomtalanul eltűnik.
Kétségtelenül komor téma, mégis sok írót megmozgatott és a korábban nálunk már publikáló szerzők mellett bőven akadtak új tehetségek is.
A nyílt végű pályázati rendszer nekünk bevált, s bár sokaknak nem tetszik, ez minket a legkisebb mértékben sem zavar. Ez az újítás ugyanis lehetővé teszi, hogy a hagyományos módszereknél expeditívebb módon vezényeljünk le egy-egy pályázatot. A módszert a jövőben tehát megtartjuk, annyi változtatással, hogy nem egy egyszerű előolvasással döntünk majd valamely pályázati mű alkalmasságáról, hanem szerkesztői szavazatokkal. De ne fussunk elébe a dolgoknak, mindent a maga idejében!
Az elkövetkező időszakban a „Veszélyeztetett faj” című antológiával kívánunk foglalkozni, hogy a kétkötetes kiadvány beltartalmában és kialakításában legalább annyira színvonalas legyen, mint a „Hallhatatlanok” volt (ami rövidesen megjelenik e-könyvként). A könyv előkészítési folyamatáról folyamatosan számot adunk majd.
';
A témához kapcsolódó oldalak:
Újra rekordidő alatt gyűlt össze a sci-fi pályázatunkra az anyag úgy, hogy ezúttal kétkötetes kiadványt készítünk a bekerült írásokból. Újfent bebizonyosodott, hogy a jó pályázati kiírás, a letisztázott feltételek és a kellően pontosított téma kreativitást szül és megmozgatja az amatőr írók fantáziáját.
Tudjuk, hogy nagyon közhelyes, de rengeteg kitűnő írás érkezett be, véglegesen felőrölve a zsűrizést vállalók idegrendszerét. Sőt! Akadtak olyan írások is, amelyek ugyan ezért vagy azért nem tudnak bekerülni az élmezőnybe, ám olyan erényeket képesek felmutatni, amelyeket külön-külön is díjazni kellene.
A „Veszélyeztetett faj” koncepciója mindenkiben mást ébresztett fel. Volt, aki a morális szempontból végletesen elállatiasodó emberi társadalom disztópiáját írta le, mások csalafinta vagy brutális inváziókat vizionáltak lakóhelyünk, a Föld ellen. Akadtak írók, akik a miénktől teljesen eltérő fiziológiájú fajok hányattatását énekelték meg, méghozzá úgy, hogy a túl sok (vagy túl kevés) végtag, furcsa érzékszervek és gondolatok ellenére is együttérző szimpátia alakult ki bennünk a főhős irányába. Átéreztük azok bánatát, akik örök magányra ítéltettek vagy akiknek azon tudás birtokában kell leélni hátralevő életüket, hogy a vég megállíthatatlanul és óramű pontossággal közelít.
Ahogy a dalai láma mondta: „A legnagyobb illúzió az, hogy van elég időnk”. Az antológiát olvasva szembesülhetünk az érzéssel, hogy milyen lehet akár percre pontosan tudni a vég eljövetelének pillanatát. Tudni, hogy mindenki, akit szerettünk és minden, amit fontosnak tartottunk az életben, az örökre és nyomtalanul eltűnik.
Kétségtelenül komor téma, mégis sok írót megmozgatott és a korábban nálunk már publikáló szerzők mellett bőven akadtak új tehetségek is.
A nyílt végű pályázati rendszer nekünk bevált, s bár sokaknak nem tetszik, ez minket a legkisebb mértékben sem zavar. Ez az újítás ugyanis lehetővé teszi, hogy a hagyományos módszereknél expeditívebb módon vezényeljünk le egy-egy pályázatot. A módszert a jövőben tehát megtartjuk, annyi változtatással, hogy nem egy egyszerű előolvasással döntünk majd valamely pályázati mű alkalmasságáról, hanem szerkesztői szavazatokkal. De ne fussunk elébe a dolgoknak, mindent a maga idejében!
Az elkövetkező időszakban a „Veszélyeztetett faj” című antológiával kívánunk foglalkozni, hogy a kétkötetes kiadvány beltartalmában és kialakításában legalább annyira színvonalas legyen, mint a „Hallhatatlanok” volt (ami rövidesen megjelenik e-könyvként). A könyv előkészítési folyamatáról folyamatosan számot adunk majd.
Ön nem állította még be a sütik (cookie) elfogadását. Enélkül a marsbook.hu weboldal nem tud az elvárásoknak megfelelően működni, és nem használható a webshop! Minden sütit elfogadhat, de kiválaszthatja az önnek legmegfelelőbb kombinációt is:
