Három év, tizenhárom pályázat – avagy miért jó hely a Marsbook az írói álmoknak?

Az elmúlt három év nem telt tétlenül nálunk, a Marsbooknál. A célunk már a kezdetektől egyértelmű volt: friss vért pumpálni a hazai sci-fi – és úgy általában a spekulatív irodalom – keringésébe. Tudjuk, sokan úgy érzik, hogy ez a közeg belterjes, nehezen megközelíthető, vagy egyenesen „eliszaposodott”. Mi azonban úgy döntöttünk, nem kezdünk vitába ezekkel az érzésekkel – egyszerűen más utat választottunk.

Ahol mindenki előtt nyitva az ajtó

Tizenhárom pályázatot hirdettünk meg három év alatt. Ez elsőre is szép szám, de ami ennél is fontosabb: ezek a pályázatok valódi megmérettetések voltak. Nem voltak előre lefoglalt helyek, nem volt „hátszél”, nem hívtuk meg a saját szerzőinket, hogy biztosítsuk nekik a reflektorfényt. Aki bekerült, azért került be, mert jó írást tett le az asztalra. Ilyen egyszerű.

És hogy milyen témákkal dolgoztunk? Elég színes a paletta. A „Hallhatatlanok” például a Fermi-paradoxon köré épült – miért nem tapasztaljuk a világűrben a civilizációkat, holott statisztikailag milliószámra kellene nyüzsögniük, vagy mi van, ha tényleg akár itt vannak közöttünk az idegenek, csak épp nem veszünk róluk tudomást? Az „Utolsó eljövetel” a horror világát járta körül, míg például a „Fényvesztve” című antológiánk egyenesen a versek birodalmába kalauzolta az olvasókat – ráadásul az elmúlás témájában, ami valljuk be, nem egy szokványos verspályázat-alap.

Külön büszkeségünk, hogy nem csak sci-fiben gondolkodunk. A fantasy és a horror is helyet kapott nálunk, és volt olyan pályázat is, ahol a zsánerhatárokat szándékosan elmosva hagytuk az alkotókat szabadon szárnyalni.

A legjobb az egészben? Hogy ezekből a pályázatokból valódi antológiák születtek. Nyomtatásban. Kézbe fogható könyvek formájában. És ezek a könyvek ott vannak a webshopunkban, könyvtárakban és az olvasók polcain. A szerzők neve pedig már nem csak egy Word-dokumentum fejlécében él, hanem egyre ismertebbé válik az olvasóközönség körében is.

Bízol bennünk? Mi is benned.

Ami külön öröm számunkra: egyre többen keresnek meg minket kéziratbefogadó rendszerünkön keresztül. Ez számunkra hatalmas megtiszteltetés. Egy kézirat bizalmi dolog. Egy-egy történet mögött ott van a szerző szíve-lelke, éjszakázásai, kávéval túlpörgetett napjai, és a kérdés: „Vajon elég jó vagyok?”

Mi pedig igyekszünk méltók lenni ehhez a bizalomhoz. Ha vállaljuk egy könyv kiadását, akkor azt tényleg komolyan vesszük – szerkesztés, borító, tördelés és terjesztés. A szerzők nem maradnak magukra. Ez nem csak a mi ügyünk – közös ügy.

Terveink? Hát hogyne lennének!

Nem vagyunk azok a kényelmesen hátradőlős típusok. Folyamatosan törjük a fejünket új ötleteken – legyen szó különleges pályázati témákról, új zsánerekről, tematikus sorozatokról vagy akár teljesen más műfajokról (igen, néha még a non-fiction is bekopog). Szeretnénk az amatőr íróknak egyre több és több felületet, lehetőséget adni arra, hogy megmutathassák magukat, vagyis bármi olyasmit, ami segíti az utat az ismeretlenségből az első kötetig.

És ami még fontosabb: nem akarjuk egy elefántcsonttoronyból osztani az észt. Aki velünk dolgozik, az partner, nem alárendelt. Kommunikálunk, együtt ötletelünk, és közösen próbáljuk kihozni a legjobbat a kéziratokból.

Hogy miért érdemes figyelni ránk?

Mert nálunk az író nem csak egy „projekt” – nálunk az író ember, akinek a hangját hallani akarjuk. Legyen az első novellád vagy a tizedik regényed, ha van mondanivalód, és nem riadsz meg egy kis kihívástól, akkor nálunk van helyed.

Kövess minket, pályázz, küldd be a kéziratod, vagy egyszerűen csak olvass – az új hangok nálunk mindig hallatszanak.

Hogy az ünnep fényét picit növeljük, egyhetes szuperakciót hirdetünk:

Május 5–11 között minden nyomtatott könyvünket 35% kedvezménnyel árusítjuk (ez alól az egy éven belül kiadott könyvek kivételt képeznek, ott a törvény által megengedett 10% kedvezményt adjuk, illetve az utolsóként megjelent „Prompt–Transzhumán” kötetünk, ahol jelenleg nincs árkedvezmény)!