2022.01.23 13:42 – (Koncz Mars János)

A személyes okaim

Néhányan kérdezték már tőlem, hogy az engem ért aljas és gyáva támadásokon, illetve üres fenyegetéseken túl volt-e valami olyan momentum, ami miatt így „beleálltam” a témába. Nos, erre azt kell mondanom, hogy igen.

Egyrészt rendkívüli módon zavar az a nagyképű arrogancia, amellyel szerintem az Arte Tenebrarum Könyvkiadó és személy szerint Farkas Lívia tulajdonos, valamint Farkas Gábor főszerkesztő kezel mindenkit. A megfélemlítés eszköztárát bevetve próbálnak elfojtani minden kritikai észrevételt és minden olyan hangot, amely – minimum – furcsa, de inkább felháborító ténykedéseiket érinti. Az ellenem induló lejáratókampányt és nyomásgyakorlási próbálkozást sok nálam szelídebb és barátságosabb légkörben szocializálódott ember nagyon nehezen viselte volna. Az én szerencsém (?), hogy biztonságtechnikával foglalkozó egykori vállalkozóként náluk sokkal komolyabb emberek támadásait kellett visszavernem, akikhez képest ők csak kispályás bajkeverők. De! Beleképzelve magam más bőrébe, pontosan átérzem, milyen károkat tudtak volna okozni ezzel a mérgező, kártékony hozzáállásukkal, és ez dühít.

Másrészt én személy szerint egyikük írói kvalitásáról sem tudatam meggyőződni annak ellenére sem, hogy az elején igyekeztem elhinni mindent, amit állítottak magukról. Személyes véleményem szerint egy nagyon gyenge és egy közepes, ám igazi karaktert felmutatni képtelen írói párosról van szó, akik önmaguk által felépített közösségimédia-buborékukkal próbálják növelni az ázsiójukat. Amíg ez nem megy mások rovására, addig ezzel semmi gond, maximum megmosolyogtató (lásd. „sokszoros bestZellerség”). Amíg élt a „Humán kvartett” című könyvemmel kapcsolatos szerződésem velük, addig legalább abban próbáltam hinni, hogy egy átlagos korrektúrázást, egy még elfogadható szerkesztést és egy tehetséges grafikus által készített borítót kapok majd a pénzemért.

Amikor szembesültem azzal, hogy Farkas Gábor a nekem szánt borítót nem „elkészítette”, hanem az interneten fellelhető anyagokból kukázta össze, akkor már biztos lettem abban, hogy be leszek csapva, ha hagyom, hogy náluk jelenjen meg az írásom.

Ezt természetesen be tudom bizonyítani az alábbiakkal:

A „Humán kvartett” borítójával kapcsolatos első koncepcióm (ez természetesen csak egy vázlat, hogy nagyjából mire gondoltam):

Erre Farkas Gábor kijelentette, hogy teljesen rossz, amit – hozzá nem értőként – természetesen elfogadtam. A borító elkészítését 30.000 Ft-ért vállalta. Így először elkészítette az ő tervét, aminek nem néztem utána, hiszen feltételeztem, hogy egy könyvkiadással foglalkozó cég és benne a „híres” grafikus nem égetné magát kukázott tartalommal:

Később, azután a teljes borítótervet megkaptam (a kép szemléltető célú, nyomdai felhasználásra alkalmatlan, így megjelenítése jogszabályba nem ütközik), mellé egy kis üzenettel:

Csatolom a borítót.

Tulajdonképpen rájöttem, hogy az alapja jó volt annak, ami az eredeti borítódon volt látható, mármint odalent a Föld bolygó, fentebb pedig az Ádám teremtése Michelangelótól, csak Te novellagyűjteményhez készítettél ez alapján borítót, én pedig egy Roland Emmerich mozifilmhez. :D

- Amúgy ezen a képen a sci-fi miatt az Ádám teremtése két szkafanderes kézzel történik, űrruhában. Ez azért ad a dolognak egy jó erős sci-fi-s feelinget.

- A Földről rakéta indul ki, azaz űrhajó, ami Problémamegoldóhoz kapcsolódik. Az űrrepülő egy isteni szikra felé repül az űrben, mintha azt követné. Erre utal az is, hogy a két kéz, ami majdnem összeér, pont arra a kis fénypontra mutat: az isteni szikrára. Tehát az űrhajó arra tartása is azt szimbolizálja, hogy Istent követik az űrben, és a két kéz rámutatása az ismert festményről is ezt támasztja alá

- A két kéz egyébként más dimenziókból (mondhatni fekete lyukakból) nyúl ki. Így azért látványosabb, mintha csak úgy ott lebegnének az űrben.

Amíg nem alakult ki a szerződésbontásig fajuló ellentét, addig nem ellenőriztem az anyagot, s majd csak azután néztem körül a neten, amikor folyamatosan kiderültek számomra a simlijeik, hazugságaik. Inkább mutatnám:

Az űrhajósok kesztyűje:

A talajról felemelkedő űrhajó:

Maga a bolygó:

(Itt egy picit gondban voltam, mert pontosan egyezőre nem leltem, ám horizontálisan átfordítva a képet már egyértelmű lett):

A hátsó borító, amely megalkotását – a „grafikus” szavait idézve – az a pillanat inspirálta, amikor a „Problémamegoldó” című kisregényben a főhősnő katonai csapatszállítóját megtámadja a Gorgó nevű nem evilági lény (a borítón a jobboldali autót ügyesen úgy vágta ki, hogy ne tűnjön fel):

Elmondhatom tehát, hogy a személyesen az én könyvemre tervezett borító minden porcikája (tehát nem csupán az ötlete) lopott vagy fillérekért felvásárolt stockfotókból lett összegründölve. Mivel azt nem tiltja a törvény, hogy egy könyvkiadó borítóival (vagy azok elemeivel) kísérteties részletességgel megegyező fotókat osszak meg a közösségi médiában, ezért létrehoztam a „Tükörvilág Könyvek” nevű Facebook oldalt. Itt fontos megjegyeznem, hogy jelenleg nem létezik ilyen nevű vállalkozás és a hazánkban bejegyzett márkanevek közt sem szerepel hasonló!

A témához kapcsolódó oldalak:
cikk_szemelyes_oldal