2022.08.18 11:30 – (Marsbook Kiadó)

„Létvágytalanság” verspályázat félidő környékén

Komoly mennyiségű vers érkezett be hozzánk az elmúlt, alig több mint egy hónap alatt, annak ellenére, hogy a jelen kor életérzése nem a leghálásabb téma: Egészen pontosan 155 költemény, amelyből sajnos néhányat ki kellett rostálnunk, mivel ezért vagy azért nem felelt meg a kívánalmaknak, de 131 írás így is versenyben maradt. Ez persze nem jelenti azt, hogy mind benne lesz majd a válogatásunkban. Mivel igen erős a mezőny, nincs könnyű dolgunk a szelektálással. Ahogy azt korábban is jeleztük, a helyesírást nem fogjuk figyelni, hiszen itt és most inkább a gondolatiság, a nehezen megfogalmazható feszültség képszerű és érzékletes ábrázolása a lényeg.

Bár nem számít bele a végeredménybe, azért annak örülünk, hogy kevés a hiba; ezt sejtettük is előre, hiszen a versírás feltételez egyféle alapműveltséget, és a statisztikák szerint a költészettel foglalkozó emberek helyesírása jobb az átlagnál.

Miket javítunk ki majd automatikusan, kérdés és egyeztetés nélkül, amikor kiderül, hogy mely versek kerülnek bele a kötetbe?

  • Dupla szóköz, vessző utáni szóköz hiánya, tagmondatok közötti vessző hiánya (verssor végén nem).
  • Egyértelmű elütés.
  • Olyan szavak elírását, amelyek - sajnos - gyakran vannak leírva rosszul, de egyértelmű, hogy miként kell írni, és ez nem képezheti vita tárgyát: pl. "muszáj", "fojtogat", "súly" stb. Egyértelműen hibás ragozás (-nák, -nék stb.).
  • Összességében a Magyar Nyelv Értelmező Szótára adja az alapot a javításainkhoz, illetve figyelembe vesszük a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet weboldalának ajánlásait is.
  • Ha bármiben bizonytalanok vagyunk, vagy a javítás megtörné a vers rímképét és/vagy ritmusát, akkor egyeztetünk a szerzővel.

A beküldött versek előválogatásánál tapasztalt két legjellemzőbb hiba, hogy a szerző felületesen olvassa el a kiírást (vagy nem az eredeti kiírásból tájékozódik), és hosszú balladát küld nekünk, illetve a költemény nem a „létvágytalanságról” szól. Tudjuk, hogy vannak olyan pályázatok, ahol nincs megadva tematika és bármit elfogadnak, de ez itt most nem olyan pályázat.

Néhányszor az is előfordult, hogy a beküldött mű értékelhetetlen volt, mint vers. Ez nem annyira jellemző, de sokan keverik a szabadverset a prózával és ez sajnos hiba. A verspályázat sikeressége esetén tervezünk később novellapályázatot is indítani, oda majd beküldhetők lesznek az ilyen művek is (ha megfelelnek a kiírásnak), de most verseskötetet szeretnénk kiadni.

Néhányan megkerestek minket azzal a kérdéssel, hogy amennyiben túl sok vers gyűlik össze, akkor tervezünk-e több kötetes kiadványt. Jelenleg a válaszunk: nem. Tudjuk, hogy léteznek, léteztek kiadók, ahol a mennyiség számít, számított csupán, de úgy gondoljuk, hogy aki az irodalmat vagy a művészetet darabszámban, kilora vagy statisztikai adatként számolgatja, az éppen a lényeget veszíti szem elől. Álláspontunk szerint, ha sok pályaműből válogathatunk, akkor színvonalasabb anyagot tehetünk le majd a végén az asztalra. Ezzel együtt azt is tudjuk, hogy így rengeteg jól megírt, értékes munka marad majd ki a kötetből, amit sajnálunk.

Mindent egybevetve nehéz dolgunk van, és tekintve a pályamunkák színvonalát, egyre nehezebb lesz, ahogy gyűlnek a versek. Pedig még a „félidőnél” sem tartunk.

A témához kapcsolódó oldalak:
cikk_letvagytalan_felido