
A legutóbbi antológiánk, az „Elveszettként” meglepően nagy sikernek örvend, így megnövekedett forgalomról beszélhetünk, ami jó dolog. Sajnos azonban a megnövekedett eladás előtérbe hozta a kereskedelem egy negatív aspektusát is: nevesül a vásárlói megbízhatatlanságot.
A klasszikus webkereskedelem során az ügymenet egyszerű: a megrendelő valamilyen módon fizet, a kereskedő pedig elküldi az árut. Itt a sorrendben lehet változás, azaz a fizetést megelőzheti a kiszállítás – ilyenkor beszélünk utánvétes fizetési módról. A hagyományos esetben – amikor a megrendelő előre kifizeti a kért árut – a megrendelő szavaz bizalmat a kereskedőnek, mivel elhiszi, hogy amit kifizetett, azt meg is kapja. Mivel ez a gyakorlat a szabályozottabb, és ez cég esetében törvény által is szavatolt mód, így az esetek túlnyomó többségében – főleg belföldi cégek tekintetében –, hála a jogi garanciáknak, ritka a visszaélés. Egy induló céggel szemben persze érthető a bizalmatlanság, de mi, a Marsbook Kiadó szerencsére ezen már túlvagyunk, hiszen több éves múlttal rendelkezve soha „nem érte szó a ház elejét”.
Az utánvétes megoldás vonatkozásában viszont sajnos más a helyzet. Itt nekünk, cégként kell bizalmat szavazni sok esetben olyan vásárlóknak, akiket „először látunk”. Mi próbáltunk is így cselekedni, de a legutóbbi tapasztalataink arra intettek minket, hogy ez sajnos nem egy működőképes modell: a bizalmat bizony ki kell érdemelni, nem lehet magától értetődő.
Abban az esetben, amikor valaki nem veszi át az utánvétes megrendelését, cégünknek többletköltséget okoz (a csomagolás, feladás és visszaszállítás költsége), amit kis kiadóként szeretnénk elkerülni.
Ugyanakkor sajnálnánk azt, ha olyan megrendelőink is károsodnának mások hibái miatt, akik rendesen átveszik a küldeményeiket, és egy rossz kereskedelmi döntéssel úgymond „kiöntenénk a fürdővízzel a gyereket is”.
A továbbiakban tehát bevezetjük a „megbízható vásárló” fogalmát. Aki belekerül ebbe a csoportba, az onnantól használhatja az utánvételes opciót.
Mik ennek a feltételei?
Ennyi.
Aki már két alkalommal rendelt tőlünk, és azt – értelemszerűen – kifizette, arról tudhatjuk, hogy komoly a vásárlási szándéka, illetve hogy valós, létező személy.
![]() |
Igazából jellemzőn nem olyanok állnak el az átvételtől, akik maguk is belekerülnek egy-egy antológiába – bár volt ilyen is.
Sajnos a korábbi „mindenkinek bizalmat szavazunk” módszer alkalmat adott olyanoknak is, akik ilyen-olyan kamunév mögé bújva egyszerűen kárt akartak okozni nekünk. Ennek vetettünk most véget. A rendszeres olvasóinkat, vevőinket ez nem fogja érinteni, hiszen nem megugorhatatlan a „megbízható vásárló” státusz. Válasz erre: #1 |
![]() |
Sajnálattal olvasom. Tényleg nehezen tudom elképzelni, ha valaki megjelent nálatok egy kötetben, és vette a fáradságot, hogy megrendelje azt, hogy utána aztán ne venné át. (Max., ha időközben meghót.) Jó, tudjuk, nagy az isten állatkertje, nem tudni, kinek mi lakozik a fejében, mi motiválja, de ebben az esetben tényleg csak a szándékosságra lehet gyanakodnai. Valaki nagyon bosszantani akar titeket, valaki(k)nem nagyon cseszitek a csőrét. (Mondjuk, ez meg nem újdonság.) Volt olyan regisztrált tagotok, akivel így jártatok? Vagy ezek regisztrálatlan „megrendelők”? Gondolom, nem egy esetről van szó...
|

Ön nem állította még be a sütik (cookie) elfogadását. Enélkül a marsbook.hu weboldal nem tud az elvárásoknak megfelelően működni, és nem használható a webshop! Minden sütit elfogadhat, de utólag kiválaszthatja az önnek legmegfelelőbb kombinációt is (lásd: Menü -> Sütik):